2014. szeptember 28., vasárnap

szeptember 29.,Vasárnap

Reggel Blair arra kelt, hogy valaki kopog az ajtaján.
 - Kész van a videó- lépett be a szobájába gond nélkül Mike.
 - Neked is jó reggelt- motyogta álmosan a lány.
 - Nincs reggel. Fél tizenegy van- felelte magától értetődően Michell, aztán letérdepelt a linóleumpadlóra, hogy betegye a 50 gigabyte-os micro SD kártyáját a laptopba.
 - Az nekem még reggel- telepedett le mellé Blair.
 - Neked talán. Nekem hét óra reggel. De felkeltél, tehát nincs baj.
 - Ja, persze.. csak nézzük a videót.
 - Máris- a fiú még pötyögött valamit a gépen, aztán felpillantott a falra.- Kezdődik- suttogta.
A videó brutális lett, bevágott képek a naplóról, felolvasott szövegek, az orosz-ukrán hadakról szóló hazugságok, de még néhány régi videófelvételek is.
 - Ez- nézte ámulattal a lány- zseniális.
 - Tudom- dőlt hátra Mike.- Semmiség.
 - Ne máár- csapkodta a fiú combját Blair.- ez tényleg szuperfantasztikus.
 - Természetes. Már csak a szervezés és a vetítés van hátra.
 - Hát igen.
 - Holnap reggel hétkor, iskola előtt fél órával kimegyünk a főtérre, és felnyomjuk a városháza falára. Nem lesz gáz.
 - Bízok benne.
 - Akkor asszem megyek is.
 - Nemár. Most azért jöttél át, hogy öt perc múlva visszamenj? Elhívom Mirt, és majd elhülyülünk kicsit.
 - Oké. DE nem akarsz előbb...?- és a fejével a lány lábára,meg tulajdonképpen az egész lényére bökött.
 - Ja, felöltözni..? De, fel kéne- nevetett fel. Aztán odalépett a szekrényéhez és elkezdte válogatni a ruháját.
 - Ne... menjek ki?- vonta fel a szemöldökét Mike.
 - Jajj, dehoogy- rázta meg a fejét Blair, miközben folyamatosan arra gondolt, hogy nem kéne ezt csinálnia, de ezt az érzést felülmúlja az, hogy milyen jó szívatni az ember legjobb barátját.
 - Ja, oké- vonta meg a vállát a fiú.
Aztán szótlanul figyelte, ahogy a lány leveszi a bő, hosszú, elnyűtt pizsamáját, és egy darabig figyeli meztelen felsőtestét, ahogy felkerül rá a fekete melltartó, aztán odaáll a tükör elé, hogy megfésülje a haját. Mike a tükörben jól látja a lányt, elakadt lélegzettel figyeli, és mikor Blair elejti a fésűt, és lehajol érte, a fiú halkan felnyög egy icipicit, mire a lány felnéz, és a tükörben összetalálkozik a tekintetük, ő pedig halkan felnevet.
 - Nem vicces- dünnyögi Mike, és összefonja maga előtt a karját, mire a lány még jobban elkezd nevetni.
 - Ugyan, ne érezd magad kellemetlenül. Bármelyik srác vonzónak találna egy lányt.
 - Aha, persze- rágózott Mike, aztán elfordította a fejét, hogy ne kelljen tovább a lányt figyelnie.
Blair felöltözött, aztán felhívta Mirandát, hogy induljon.
 - Figyu, nem gáz, ha reggelizek-kérdezte Blair.
 - Nem, dehogy.
 - Oké- kiment a szobából, a fiú pedig egyedül maradt.
Öt percen belül visszajött Blair, Mirandával az oldalán és egy tál gabonapehellyel a kezében.
 - Heló- köszönt Mir, aztán levágta magát a földre, Mike mellé.
 - Szia, Szöszi- mosolygott rá a fiú, aztán tovább babrálta a telefonját.
 - Mike, lejátszanád a videót?- kérdezte teli szájjal Blair.
 - Naná- vágta rá, a zsebébe csúsztatta a mobilját és elindította a videót a gépen.
 - Hűha- nézte ámulattal Miranda.- Ez nem semmi- bólogatott elismerőn.
 - Kössz- vigyorgott rá a fiú.- Töltsem le a videót a gépre?- kérdezte Blairtől.
 - Jó lenne.
 - Akkor töltöm...- és fél percen belül már a számítógépen volt a videó.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése